Egyértelműen meg kell különböztetnünk a stressz kezelését a stressz feloldásától. A legtöbb idevonatkozó tanulmány a stressz kezeléséről szól, mivel a tudománynak nincsenek elterjedt eszközei a stressz feloldására.

A stressz kezelése

A stressz kezelése azt jelenti, hogy csökkentjük az egyént ezután érő stresszek mennyiségét. A stressz képletéből következik, hogy a stresszt kétféleképpen lehet csökkenteni: vagy csökkentjük a terhelést, aminek az egyén ki van téve, vagy növeljük az egyén alkalmazkodó képességét. A munkahelyi stressz / Stresszmenedzsment fejezetben részletesen foglalkozunk azzal, hogy milyen stratégiákkal dolgoznak a stressz kezelését célul kitűző szakemberek. A 80-as évektől egyes szervezetek mélyrehatóan tanulmányozzák a munkahelyi stresszek csökkentésének módszereit, egyúttal felkészítik a munkatársakat arra is, hogy hatékonyabban tudjanak szembenézni a stresszhelyzetekkel. Gyakorlatilag ezt fedi le a stressz kezelése.

A stressz feloldása

A "Mi a stressz?" fejezetben bemutattuk, hogy a stresszt kiváltó túlterhelések lenyomatot eredményeznek a testben, főleg az idegrendszerben. Ez a lenyomat a stressz. A stressz feloldása tehát azt jelenti, hogy a képződött lenyomatokat eltávolítjuk a testből, amely így újra tökéletes működésre lesz képes.

Kevés folyamat képes eltávolítani a lenyomatokat az idegrendszerből, hiszen ezek rejtett strukturális vagy biokémiai elváltozások. Leginkább a test saját regeneráló képességére számíthatunk. Az emberi test olyan tökéletesen van megszerkesztve, hogy a legsúlyosabb elváltozások kijavítására is képes. Emlékezzünk csak arra, hogy egy seb vagy vágás nyoma a bőrfelületen hetek alatt akár teljesen eltűnhet. Hasonlóan tökéletes regenerációra képes maga az agy is. Az agyunk "emlékszik" a tökéletes állapotára, és folyamatosan igyekszik is azt visszaállítani.

A fokozott testi vagy szellemi aktivitás azonban nem kedvez az agy önregenerációs folyamatainak. Egy betegségből való kilábalás általában nagyfokú pihenést kíván meg a szervezettől, mert ilyenkor az ember energiája a gyógyulásra kell, hogy összpontosuljon. Hasonlóan igaz ez az agy kisebb elváltozásai, a stresszek "gyógyulására". Az idegrendszer akkor tud megfelelően regenerálódni, ha elegendő mértékű pihenésben van része.

A stressz feloldásának kulcsa tehát a megfelelő mélységű pihenés. Orvosi ismereteink szerint az ember a legmélyebb pihenést az éjszakai alvás során tapasztalja meg. Ezért nem meglepő, hogy egy (átaludt) éjszaka utáni reggelen nemcsak testileg érezzük magunkat frissebbnek, hanem szellemileg sem tapasztaljuk azt a nyomást, ami esetleg előző nap még aktívan jelen volt bennünk. Ez arra a stresszre utal, ami feloldódott bennünk az éjszaka folyamán.

Egyértelműen igazolt tény, hogy az éjszakai pihenés alatt stresszek oldódnak fel. A stressz mérhető jellemzője a vér stresszhormonjának (kortizon) a szintje. Ez az éjszakai pihenés alatt lényegesebben süllyed, mint mondjuk a napközbeni relaxáció esetén. Vegyünk egy másik példát is. Egy kísérletben az alanyokat mindig felébresztették akkor, amikor az álmodási fázis (REM) elkezdődött, de ettől eltekintve hagyták őket aludni annyit, amennyit a szervezetük kívánt. Pár nap múlva hasonló tüneteket mutattak, mint amilyet a stresszel súlyosan terhelt egyének: koncentrációs zavar, idegeskedés, frusztráció stb. Ezután, amikor végre nem keltették fel őket éjszaka, mindenki "behozta" az elmaradt álmodási szakaszokat, és szinte egész éjszaka álmodtak, így igazolva az álmodási szakasz fontosságát az ember szellemi regenerációjában. Bár ez a kísérlet csak közvetett bizonyítékkal szolgál az éjszakai stresszoldódási folyamatokra, mégis jól szemlélteti az éjszakai pihenés alatti regenerációt.

Attól, ha valaki többet alszik, nem lesz kevésbé stresszes. Az alvás mélységén múlik, hogy mennyi stressz oldódik fel. A stressz minőségileg felosztható a felületes stressz és a mélyen gyökerező stressz csoportjába. Az éjszakai alvás csupán a felületi stresszt képes feloldani, ezért van az, hogy hiába alszik az ember eleget, mégis egyre több stresszt halmoz fel a szervezete. Az éjszakai alvásnál hatékonyabb stresszoldást csak az annál mélyebb pihenés tud biztosítani. Erről lesz szó a honlap további részében.

Teljes körű megközelítés

Természetesen olyan módszerek lennének kívánatosak, melyek a stressz feloldását ugyanúgy tartalmaznák, mint a stressz kezelését. A közismert stresszmenedzsment módszerek csupán az egyik oldalt, a stressz kezelését célozzák meg. A kedves olvasó olyan megközelítéseket talál ezen a honlapon, melyek mindkét célt egyszerre valósítják meg.