Jó stressz nincs
A stressz az élet elkerülhetetlen velejárója.
Mint Selye János, a stressz mai terminológiájának megalkotója
mondta, "stressz nélkül nem lenne élet". Ahhoz hasonlóan,
ahogy a stressz betegségeket okozhat, elfogadhatónak tűnik, hogy
vannak jó terhelések is, melyek elősegítik a jólétet. A terhelés
nem szükségszerűen mindig ártalmas. Egy versenyt vagy egy választást
megnyerni lehet ugyanannyira, vagy akár jobban megterhelő, mint
elveszteni, viszont ezek nagyon különböző biológiai választ eredményeznek.
A növekvő terhelés növekvő termelékenységet eredményez - egy pontig.
Ez a szint, mindazonáltal, különbözik mindannyiunknál. Hasonlítható
ez egy hegedűhúr megszólaltatásához. Kis nyomás tompa, érdes hangot
eredményez. Túl erős nyomás éles, idegesítő hangot ad, vagy a
húr elpattan. A megfelelő nyomás azonban szép hangot kelt. Ehhez
hasonlóan mindenkinek meg kell találnia azt a terhelés-szintet
az életében, ami optimális teljesítményre ösztönzi.
Szándékosan használtuk a stressz helyett
a terhelés fogalmát, amikor jó viszonylatban alkalmaztuk azt.
A stressz ugyanis mindig ártalmas, hiszen a stressz azt jelenti,
hogy az idegrendszerben, vagy a testben másutt káros elváltozások
léptek fel. Azt a közhiedelmet, hogy a stressz lehet jó is, pontosítanunk
kell, úgy, hogy a stressz mindig ártalmas, de ha a terhelés nem
éri el a stresszküszöböt, akkor az lehet hasznos az élet fenntartására
és a fejlődésre.
A stressz törvénye szerint a stressz
a terhelés és az alkalmazkodóképesség különbözete. Egy egyszerű
képletbe foglalva: stressz = terhelés - alkalmazkodóképesség,
vagy S = T-A. Azaz minél magasabb terhelésnek vagyunk kitéve,
vagy minél alacsonyabb az alkalmazkodóképességünk, annál nagyobb
az okozott stressz. Ennek közvetlen következménye, hogy a stressz
az alkalmazkodó-képtelenség. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy
vannak jó stresszek és rossz stresszek, de mivel a stressz alkalmazkodó-képtelenség,
semennyi stressz nem jó nekünk. Megfelelő fokú terhelés azonban
hasznos lehet. A jó terhelés, az optimális terhelés az, ami elősegíti
a fejlődést. Egy kihívó cél például lehet egy jó terhelés.