Stressz - régen és most

"Az élet felgyorsulóban van. Mindenki egyre rosszabbul viseli." Ez egy tipikus megjegyzésnek tűnik, amit akár a nyüzsgő hivatalban, egy zsúfolt szerelvényen vagy egy zajos kocsmában is hallhatnánk. Valójában azonban ezeket a szavakat egy ismeretlen római polgár írta le i.sz. 53-ban.

Többnyire valóban úgy tűnik, hogy a stressz egy modern jelenség. Sokaktól az élet egyre többet kíván egyre kevesebb idő alatt. A stressz egyúttal jobban uralja a híradásokat is, mint valaha. Valóban stresszesebbek lennénk elődeinknél, vagy csak jobban tudatában vagyunk a jelenségnek?

A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy a stresszhelyzet a történelem folyamán javult-e vagy rosszabbodott. A Bristol Egyetem 2000-ben publikált áttörő tanulmánya, A munkahelyi stressz kiterjedtsége, úgy találta, hogy 1990 és 1995 között a magukat stresszesnek valló emberek száma 30 %-kal emelkedett, bár hozzátette, hogy ez a szám tükrözheti egyszerűen a probléma szélesebb körű ismertségét is. A felmérésük szerint minden ötödik ember "nagyon" vagy "kiemelkedően" stresszesnek írta le magát. A brit 4-es tévécsatorna felmérése szerint is úgy gondolják az emberek, hogy a stresszhelyzet rosszabbodott. A dolgozók 41%-a állította, hogy az elmúlt 12 hónapban a stressz-szintje emelkedett.

A 4-es csatorna sorozatainak kommentátora, Juliet Gardiner, azonban úgy véli, hogy a stressz nem volt sem rosszabb, sem jobb régen, csak más. Az 1930-as évek mélyzuhanásában óriási nyomás nehezedett a dolgozó osztályra, azután a háború is mindenki számára rendkívüli stresszt hozott, az alváshiány és a légvédelmi szirénák formájában.

A háború alatt a legtöbb nőnek nem volt tisztán meghatározott szerepe. Sokan a háztartás mellett betöltötték azokat munkahelyeket, melyeket a férfiak maguk mögött hagytak. De Gardiner szerint az 1950-es évekbeli nők is stresszes életet éltek, akik gyakran unatkoztak és nyughatatlanná váltak, mert a kézi munkát kiváltó háztartási gépek könnyebbé tették az házimunkájukat. "Úgy gondolom, hogy a mai stresszek nagyon különböznek ettől" - mondja.

Dr. Malcolm VandenBurg stressz-tanácsadó szintén kételkedik abban, hogy a stressz rosszabbodott volna. Ahogy emlékszik, a stressz először egy 1955-ös orvosi konferencián került szóba, ahol kifejtették a "stressz modernkori jelenségét". Mindazonáltal a primitív emberek is nyilvánvalóan szenvedtek a stressztől, hiszen üldözték őket a vadállatok.

A stressz témájának mai felkapottsága egyszerűen csak a probléma jobb megértéséből ered - mondja Dr. VandenBurg, aki stresszmenedzsment tréningeket tart, és a "Positive under Pressure" könyv társszerzője. Rámutat, hogy a mai munkaidő semmiség ahhoz a 12 órához képest, amit a viktoriánusok töltöttek a föld alatti bányákban vagy a gyárakban. Mégis jogosan érezhetjük magunkat nagyobb stressz alatt ma, mert kevesebb lehetőségünk van a stressz feloldására a testmozgáson keresztül.

Cary Cooper, az ismert stressz-szakértő, a Manchesteri Tudományegyetem szervezeti pszichológia professzora, viszont meg van győződve arról, hogy a stressz mostanság rosszabbodott. Egyetért azzal, hogy a stressz a kezdetleges koroktól jelen lévő emberi tényező, és hogy a történelem sok időszaka - mint például a két világháború - különlegesen nagy nyomást hozott.

Mindemellett úgy látja, hogy az utóbbi néhány évtizedben a munkában és a társadalomban beállt változások miatt nagyobb stressztől szenvedünk most. Az a tény, hogy a családok mobilisabbakká váltak, egyben azt is jelenti, hogy az ember kevesebb támogatást kap a családtagjaitól és a szomszédoktól, akik korábban stressz-tanácsadói voltak. Ugyanakkor a legtöbb nő már dolgozik, a férfi és női szerepek homályosabbak, ami bizonytalanságot és zavart teremt.